Iskolával kapcsolatos ügyeid intézésében fordulj bizalommal segítőkész képzési munkatársainkhoz!

+36 1 883-3655
info@szamalk-szalezi.hu

Kövess bennünket

Keress bennünket a közösségi médiában is!

1119 Budapest, Mérnök u. 39.
+36 1 883-3655
info@szamalk-szalezi.hu




Gyakoroljunk valós helyzetben!

FőoldalMódszertani szobaGyakoroljunk valós helyzetben!
tanuló tanár

Gyakoroljunk valós helyzetben!

Az órát vezető tanár: Modla Réka

Az egyik tantárgyam keretén belül meglehetősen nagy óraszámban tanítok szabadidőszervezést. Ez az óraszám lehetővé teszi, hogy a témát több oldalról alaposan megismerjük, feldolgozzuk mind elméletben mind pedig a gyakorlatban.

Egy néhány évvel ezelőtti osztályommal a következőképpen jártunk: az elméleti alapismeretek  – mint a szabadidős tevékenységek és a különböző rendezvények típusai, azok szervezésének lehetőségei, módjai, formái, szabályai – elsajátítása után áttértünk a gyakorlati feladatokra, amelyekben – az elméleti tudásra építve – konkrét programokat kell teljes körűen megtervezniük a tanulóknak. Mindez azért is nagyon fontos, mert a szakmai vizsgán is vannak ilyen típusú feladatok, tehát elkerülhetetlen a témakör alapos elméleti és gyakorlati ismerete.

Ezeket a feladatokat mindig többféle módon valósítjuk meg: egyénileg, párban vagy csoportban, mert a valós helyzetekben is előfordulhat ezek közül bármelyik.

Bár a megoldandó feladatok különbözőek voltak, és igyekeztem különböző módon is megtervezni őket, egy idő után a tanulók motivációja érezhetően csökkent. A feladatok ugyan elkészültek, de jól látszott, hogy hiába ismerték a szervezési folyamat egyes elemeit, a gyakorlatban mégsem mindig volt számukra egyértelmű: Miért nem szabad egy- egy lépést kihagyni, vagy miért kell valamire kiemelt figyelmet fordítani?

Végül következő feladatot találtam ki:

4-5 fős csoportokban a saját osztályunknak kellett osztálykirándulást tervezniük.

Kaptak egy meghatározott összeget, amivel saját belátásuk szerint gazdálkodhattak. Ezt figyelembe véve kellett kiválasztaniuk, hová menjen az osztály Budapesten belül, majd a kirándulás minden lépését meg kellett tervezni a tanultak szerint, továbbá részletes költségvetést készíteni. A tervezési szakasz végén minden csoport bemutatta az osztálynak a saját ötletét és meg kellett győzniük a többieket arról, hogy az ő tervüket valósítsuk meg.

Ezt követően a tanulók szavazatai alapján egy tervet valóban megvalósítottunk. Az a csoport, akinek az ötletét kiválasztották a többiek, megszervezte a kirándulást, így ők tanultak a feladatból a legtöbbet, hiszen a tervezési szakaszon túllépve a teljes szervezési folyamatot megismerték valós helyzetben.

Ennek az osztálynak a továbbiakban nem okozott gondot egy rendezvény tervezett forgatókönyvében megtalálni a hibákat, vagy egy program teljes szervezési dokumentációját hibátlanul elkészíteni, hiszen mire a saját ötletüket kidolgozták úgy, hogy a többiek számára vonzóvá tegyék, ráadásul megfeleljenek minden tanult dokumentációs követelmények, a gyakorlatba sikeresen átültették elméleti tudásukat. Ráadásul ismét motiváltak lettek, szívesen foglalkoztak a feladattal. Emellett érezhetően közösségépítő hatása is volt mindennek. Leendő munkahelyükön pedig bármikor képesek lesznek megszervezni egy rájuk bízott programot.

Érdekes, hogy a mostani osztályomnál nem sikerült jól ez a feladat, ezért a későbbiekben módosítottam rajta:

Egyéni feladatként terveztek meg egy olyan szabadidős programot, amit a szakmai gyakorlati helyükön meg is kellett valósítaniuk. Ehhez olyan részletes és precíz tervet kellett készíteniük, amit az adott óvoda vagy iskola elfogad és megvalósíthatónak ítél (illeszkedik a gyerekek életkorához, készségeihez, tudásához, esetleg még az éppen tanult témakörök valamelyikéhez is). A gyakorlatvezető pedagógusokkal egyeztetett időpontban a tanulók megtartották a tervezett programjukat az óvodás vagy kisiskolás gyerekek számára.

A feladatok végén mindenki prezentációban mutatta be, hogyan sikerült a programja és röviden reflektált a feladatról. Többen kiemelték, hogy most már értik, miért fontos a gondos tervezés: olyan nem várt helyzetekkel szembesültek, amit az alaposabb tervezéssel és előkészületekkel ki tudtak volna küszöbölni.

Több tanulsággal szolgáltak ezek a feladatok számomra is: bármilyen módon fogunk az elméleti ismeretek gyakoroltatásához, gyakorlatba történő átültetéséhez, ha megfelelő elméleti tudást szereznek a tanulóink, előbb-utóbb célba érünk. Az ilyen típusú feladatok megvalósításához azonban sok időre és anyagi hozzájárulásra is szükség lehet, amit mi az iskolánktól megkaptunk. Emellett nekem is folyamatosan figyelemmel kellett kísérnem és segítenem kellett a csoportok tevékenységét az egész folyamat során.

Minden osztály más, hiszen más egyének alkotják, ezért a korábban jól bevált feladatok nem biztos, hogy ugyanabban a formában működni fognak egy következő alkalommal. Mindez viszont nem szabad, hogy eltántorítson bennünket! Inkább fogjuk fel kihívásként, mely által a tanulóink és mi is újabb értékes ismeretekkel gyarapodhatunk!

Írta: Modla Réka a saját blogján: http://tanulotanar.blog.hu/2016/11/04/gyakoroljunk_valos_helyzetben