Activating Youth Workers in Social Inclusion
Két kollégám (Roberta és Fanni) és én (Ágnes) a közelmúltban Görögországban voltunk az „Activating Youth Workers in Social Inclusion” Erasmus+ projekt keretében. Sok nem szokványos módszert tanultunk ott, amelyek alkalmasak – többek között – a fogyatékkal élő tanulók bevonására is. Hazatérése után mindenki a saját területére próbálta alkalmazni a tanultakat.
Egy alkalommal a következő játékot játszottuk:
Néhány önkéntesnek post-it-ot ragasztottam a fejére, amit ő így nem láthatott, csak a többiek. A post-it-eken programozási kódok részeit láthattuk. A „vak” tanulók kérdezhettek a kódokról, a többiek pedig válaszoltak a kérdésekre. Teát ittunk és sokat nevettünk játék közben. A játék segített megérteni a programozási nyelvet, osztálytársaikat, és elfogadni társaikat.
A dekoratőr és grafikus tanulókkal a napi rutin feladatok megoldása közben élénkítés céljából az energizer játékok közül választottunk egyet. Az első évesek még nem ismerik annyira egymást, így jól jött a névismétlős feladat. Név egy gesztussal, amit utánozni kell, majd egy nagy “yes” kiáltással mozdulatok kíséretében rögzíteni azt. Kicsit felpörgette a diákokat. Utána könnyebb volt a kastély, királynő, forradalom helycserés játékkal folytatni.
A tréningen tanult “taps körbevezetése a csoportban, majd egy hangzó továbbmondásával felborítani a kör dinamikáját” feladat mind két csoportan nehezen ment. Nem tudtak kétfele összpontosítani.
A kérdések alapján kitalálni mi van a homlokodra írva megmozgatta a kombinációs képességeiket. Érdekes volt a fogyatékok, a társadalmi előítéletek megfogalmazása, körbejárása. Ki milyen aspektusból közelítette meg a kitalálandó szót.
Összességében nagyon élvezték az extra programot tanórák közben. Azt fogalmazták meg, hogy máskor is szívesen vennének részt hasonló tréningen.
